Na, vajon kiért megyünk?

Szaida...

Tegnap eljött hozzám újfehértói mami, ma Szaida nagynéném. De a betegségem miatt sajnos egyikőjükkel sem találkozhattam... Csak anyát és apát engedik ide hozzám, de aput se láttam már hétfő óta... No, hátha holnap szabadulok innen:

Drágának tartalak és becsesnek...

Első posta

5 napja születtem, és már hivatalos levelem érkezik. Bárcsak ilyen gyorsan menne majd egy életen át minden hivatalos ügyem...

Azért semmi sem lehet tökéletes. Kinek jó a szeme? Életem első borítékján elírták a nevem... A lakcímkártyán helyes!

Csúszik a hazaérkezésem...

Sajnos a sárgaságot összeszedtem, és valami gyulladást is...

Most antibiotikumot kapok, a kiszáradás ellen pedig infúziót is, mert kékfény alatt napozom. Szemeim leragasztva.

Azért ne ijedjetek meg, jókat alszom, és jókat szopizom, egyre többet! Ha minden rendben holnap a vérvételen, akkor mehetek haza végre. Kíváncsi vagyok már az otthoni kiságyamra, és az otthonomra. A tesóimat sem láttam napok óta!

A felmentő seregre várakozva...

Mamit várjuk az állomáson. 11-én. A várakozás feszült volt. Csak közben elmaradt a délutáni alvás...

Esti olvasók