Lili manó 2009. március 14-én szombaton Budapesten, Beni baba 2010. július 19-én hétfőn szintén a fővárosban, Simike 2013. július 7-én Szolnokon, Sophie 2019. december 6-án Budapesten született. A gyerkőcök címe: 2092 Budakeszi, Rákóczi u. 2.
Anyuékkal szombaton (24-én) voltunk Debrecenben, a Vekeri-tónál, ahol egy szalonnasütésen voltunk együtt a debreceni barátainkkal, és ami a legfontosabb: nagymamival, nagypapival, és a keresztszüleimmel, Dórival és Simivel. A szeptemberi keresztelő óta egyikükkel sem találkoztam!
A keresztszüleimmel, háttérben a gyönyörű tó és a tűzrakóhelyünk. Felhívom a kedves látogatók figyelmét a képen a feltartott öklömre. Szóval, aki mer, az álljon ki velünk!
A ma esti mese a kockásfülű nyúl volt, amit apával néztünk. Pontosabban inkább csak apa nézte, mert én az íróasztalán közben egy pendrive kupakjával játszottam. Tegnap volt nálunk az itteni védő néni, aki nagyon kedves volt, de azt mondta anyunak, hogy fektessen csak nyugodtan a hasamra, akkor is, ha nem tetszik nekem. Pedig én ülni szeretek, onnan a legjobb a kilátás. A védő néni szerint viszont másznom is meg kellene tanulnom. Hát, nem is tudom. Ha muszáj, akkor muszáj. Majd igyekszem. Egyébként egyre jobb itt Szolnokon, az első hetek nyugtalan alvásai után az utóbbi napokban megint átalszom az éjszakákat, amit apuék nagyon tudnak díjazni!
Tegnap istentisztelet után voltam a gyülekezeti barátnőmnél Nadinnál, aki csak 3 évvel idősebb, mint én. Próbáltam vele beszélgetni, játszottunk vele, nevettünk egymásra. Jó volt náluk lenni, testvérével Simivel, apukájával Zsoltival és anyukájával Csillával. Amikor eljöttünk délután kaptam ajándékba egy ajándék hintacsigát, amit este már ki is próbáltam az előszobában! Apu azt mondta, ez pont megfelel most az én tempómnak!
Szóval azt szeretem legjobban, ha apu, vagy anyu közelében lehetek. Földön lenni, mászni nem éppen a kedvencem. Mostanában mindenem az ülés. Ezért kaptam tegnap ezt az etetőszéket, amiben nagyon jókat tudok játszani. A szék alja egy asztal, aminek külön örülök! Az etetőszékben ülve a konyhában ma próbáltam először a csőrös pohárból inni!
Miközben apuék pakolásztak (napokon keresztül), én folyamatosan azt szerettem volna, ha velem foglalkoznak. Apu mindig kitalált valamit, hogy elfoglaljam magam. Itt éppen berakott ebbe az ülőkébe, és kirakott a folyosóra. Kb. 2,5 percig ki is bírtam...
Szeptember 30-án Szolnokra költöztünk. Ebben a járókában töltöttem az első éjszakámat. Olyan nagy ez a lakás, hogy anyuék azt mondták itt lehet külön szobám.
Szóval ma (szeptember 27-én) voltunk a Lidlben. Vasárnap hazafelé ugrottunk be ebbe a boltba, ahol nagyon sok mindent láttam egy rakáson. Hát, igen, jó volt a kilátás: életemben először ültem bevásárolókocsiban!